Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ózd épített őrőkségeinek túrista útvonala.

 

 

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGEINK

ÓZD.


 I. Bevezető.

 

Ózd, mint település, már több mint 700 éve létezik, de a XIX. század közepéig, csupán mint jelentéktelen, szegény település.

Nagy változást az 1800-as évek eleje hozott, amikor Ózd környékén jelentős jó minőségű kőszén vagyonra találtak, és ennek hasznosítására megkezdődött 1846-ban az ózdi vasgyár telepítése. A termelés szerény keretek között 1847 végén megindult.

A vasgyár az 1980-as évek végére hazai méretekben óriás, 14000 embert foglalkoztató vállalattá fejlődött.

Adott kenyeret, megélhetést, akkor biztosnak tűnő jövőt Ózdon és térségében ezek családjának, mintegy 40000 embernek.

A bányák, és a gyár termelésének leállításáig, csupán a farkaslyuki bánya 16 000 000 tonna szenet, a gyár kohói 31 000 000 tonna nyersvasat, az acélgyártó kemencék 48 000 000 tonna acélt termeltek, adtak az országnak.

A gyár fejlődése eredményezte a település jelentős várossá fejlődését, és hozzájárult az északkeleti ipari régió kialakulásához.

A fejlődést, a szolgáltatások, a kultúra területén is a gyár léte, határozta meg, hozta létre, építette, tartotta fenn intézményeit. Kialakult a sajátos bányász kohász ipari társadalom, kultúra. E kultúrának fejlesztését történelmük során a gyár és a bányák mindvégig, egészen leállításukig, mint mecénások, az iskolák, a kulturális- és a sport- intézmények a felépítésével, és fenntartásával mindvégig meghatározóan támogatták.

Az 1990-es években a bányák, és a kohászati üzemek leállítása, építményeinek csaknem teljes egészében történő elbontásával, és a munkahelyek megszűnésével együtt járó elvándorlás miatt, majd a helyükbe főként elmaradott, alulképzett lakosság bevándorlásával, átalakult a lakosság, és a város arculata.

Az egykor munkájára büszke bányász, kohász lakosság lassan teljesen elveszíti tartását, szokásait, hagyományait.

A város, a gyár, a bányák, bányatelepek, épített örökségeit bemutató turista útvonalak létesítésével szeretnénk elősegíteni, ezek megmentését a jövő számára. Továbbá azért, hogy a fiatal, és a bevándorolt lakosság is megismerje e város múltját, értékeit. Csak így tudja büszkén vállalni lakóhelye múltját, jelenét, értékeit, azt, hogy ózdi polgár.

Nem kevésbé fontos célunk, hogy olyan értékeket tárjunk fel, tegyünk mindenki számára bemutathatóvá, amelyek megismerése végett érdemes városunkba jönni. Megalapozza olyan projektek megvalósítását, amelyek alkalmasak jelentős idegenforgalom kifejlesztésére, és ez egyik kitörési pontja lehessen térségünk gazdaságának.

Ilyenek lehetnek pld:

1. Épített Örökségeink Turista Útvonal

2. Ipari Örökségeink a Vasgyárban, Turista Útvonal

3. Bányász – Kohász Turista Útvonal. Ózd – Farkaslyuk – Ózd között.

4. Észak-magyarországi Ipari Örökségeink Turista Útvonal. Budapest – Salgótarján – Borsodnádasd – Ózd – Farkaslyuk – Szilvásvárad – Diósgyőr – Miskolc Turista út.

Első lépés kerékpáros, mely távlatokban gépkocsival is bejárhatóvá téve.

 

  II. Épített Örökségeink Turista Útvonal.


1. Gyári 1. sz. főkapu

Sétánkat itt kezdjük. A gyárkapun túl láthatjuk a még meglévő üzemi épületeket, többségükben üresen, de itt, az egykori gyár területén, az Ózdi Ipari Parkban ma közel 100 vállalkozás, több mint 1100 főt foglalkoztat.

A Főkapuval szemben az Olvasó, amely az Ózdi Művelődési Intézményeknek legjelentősebb, legszebb épülete, amit Zorkóczy Samu vezetésével Marshalkó Béla építész, dr Finály István főmérnök, Náhlik Béla, ifj. Finály Béla terveztek, és Melzer, valamint Wensky építészek építettek. Így, mint az Olvasó Egylet Székházát, 1924. október 19-én adták át. Az épület a hazai színházak között a harmadik helyen áll.  Külsőleg és belső terei is nagyon szép szecessziós stílusú épület, egyik ékessége városunknak, és idegenforgalmi látványosságnak is remek. Előzetes bejelentéssel csoportosan is látogatható.

Az Olvasótól balra a Tiszti Kaszinó, amely 1884-been épült Jendech Alajos építész tervei alapján.1896-ban hátsó épületszárnnyal bővítették. A külsőleg eklektikus neoreneszánsz épületet nemrég teljesen felújították. Legdíszesebb helyisége a bálterem, amely a budapesti Nemzeti Kaszinó mintájára készült. Idegenforgalmi látványosság. Előzetes bejelentéssel csoportosan látogatható. Az épület ma rendezvényeknek ad helyet, és egyetemi oktatás céljára használják, a hátsó szárnyban a Városi zeneiskola működik.

Nagyiroda. A gyár és bányák egykori igazgatósági épülete, ezért kapta a nép nyelvén a nagyiroda nevet. Az épület1895-ben készült el. Terveit Szvoboda Gyula építész készítette. A reformkor klasszicista jegyeit hordja magán. Az 1900-as években emeletráépítéssel bővítették. Ma még áll, láthatjuk, az Olvasó és nagyiroda között a gyár legrégebbi, talán már 150 éves iroda épületét. Jó lenne, ha valamilyen célra megmenthetnénk.

 2. ÓMI Városi Múzeum.

A Gyártelepi iskola épülete 1896-ra, a millennium évére készült el hét tanteremmel. Tíz év múlva két oldalszárnnyal bővítve, a maga korában, vidéki viszonylatban szinte páratlan elemi iskolaépület alakult ki. Az épületben 1983-ig folyt tanítás, ekkor a Vállalati Tervező Irodának és a Gyártörténeti Múzeumnak adott helyet. Ma az egész épületben, a OMI Városi Múzeum működik, hatalmas ipar, gyártörténeti, néprajzi, archeológiai, és képzőművészeti tárlatokkal, valamint időszaki kiállításokkal.

Ide vezet a Kohász Kék turista útvonal, és bélyegző hely.

A tárlatok munkanapokon mindenki által megtekinthetők, és előzetes bejelentkezéssel egyéb időpontokban is látogathatók. A Múzeummal szemben a ledöntött kéménysor helyén majd tán helyet kap az Ipari Skanzen is.

3. Rombauer tér

A tér legjelentősebb épülete, a Gyári Hivatalház, amelyet a köznyelv Laborként nevez. A II. világháború alatt lényegében felépített, de befejezetlenül maradt épülettett a RIMA RT. Központi, kutató- és anyagvizsgáló intézetnek szánta. Északi homlokzatán Búza Barna 1943-ban készített nagyméretű domborműve, és Rombauer Tivadar, a gyár alapítójának, Kis Sunyi István szobrász által készített emléktáblája látható.

A tér baloldalán láthatjuk, eredeti formájában a 100 éve épült Kohógyár Főkapuját a két torony formájú őrházzal, mellette a hasonló stílusú, egykorú igazgatósági épületet.

A főkapuval szemben egy több mint 100 éves igazgatói lakás, ma anyaotthon.

4. Ív híd

Innen ráláthatunk az elbontott nagyolvasztók helyén épült Városi Fűtőműre, a másik oldalon az egykori fogas vasút kiinduló állomására. Az egy pályás fogas vasút megépítése az Alsóhányóig az első két nagyolvasztó építésével egy időben történ, 710 m hosszban, és mintegy 71 m magasságig vitt fel. A második szakasz építését az újabb két nagyolvasztó telepítése tette szükségessé, +950m hosszban, +95 m magasságig, így már összesen 165 m magasba vezetett fel, Európa legmeredekebb ipari célú normál nyomvonalú fogas vasútja. 1963-ban a fogaspálya kapacitását, egy második sínpár megépítésével növelték.

Az egykori állomás mellett tekintsük meg Ózd első vízszűrőművét, amely egészséges ivóvízzel látta el a gyárat és lakótelepeit. Ennek építése egybeesik a nagyolvasztók telepítésével, mert a gyár megnövekedett víz felhasználását csak a Sajó folyóból nyert vízzel lehetett kielégíteni, a 9 km hosszú 1009 évre megépített csővezetéken. A romjaiban is értékes, igényesen megépített ipari műemléket legalább bemutatásra alkalmas formában kellene megmenteni, esetleg hasznosítani.

Érdekes emlék még a II. világháborúból itt maradt, egyszemélyes vasbeton légoltalmi óvóhely.

5. Alsóhányó

A 105 ezrelékes emelkedésű fogas pálya nyomvonalán haladunk az alsó hányóra. Útközben balkéz irányában láthatjuk a Hétes Lakótelepet, amely a Kohó Gyár előmunkásainak részére épült, ma szinte romhalmaz. Az Alsóhányóra felérve, láthatóvá válik a hányó hatalmas tömege, a Felsőhányó rézsűje. Itt egy kis kitérővel megtekinthetjük szabadtéri kiállítás keretében a vas és acélgyártás különböző salakféleségeit, alapanyagokat, és hozaganyagokat, továbbá a salakfeldolgozással előállított építőanyagokat.

6. Felsőhányó

A pálya nyomvonalán haladva a Felső Hányón szép kilátás nyílik a városra. Déli irányban a történelmi városrészre, az északi irányban a Rúd – Dróthengermű, enter irányába. Feltárul előttünk a legalább 100 000 000 tonna salakból, és egyéb hulladékokból, a Hétes völgybe épült kb. 6 km hosszú fennsík, amely a völgyet már csaknem teljesen betölti. Az

1970-es években már gondoskodni kellett a salakok feldolgozásáról, és a többi salak és hulladékok másként történő elhelyezéséről. Ez Center térségében valósult meg, de ma már tudjuk, feleslegesen.

7. Ózd – Farkaslyuk vasútállomása

Az 5 km hosszú normál nyomtávú vasút megépítése 1914-re történt, a jó minőségű farkaslyuki szén szállítására. Sok évtizeden át az Ózd – Borsodnádasd, és az Ózd – Farkaslyuki iparvasutak voltak az ország egyedüli ingyenes vasútjai, amelyen bárki szabadon utazhatott.

8. Kiserdőalja

Egy meredek ösvényen tovább haladva, útközben szép a rálátás az egyik legrégebbi, a XIX. század végén épült Kiserdőalja kolóniára. E lakótelep előmunkások, és egyszerű betanított munkások számára épült. Jól megkülönböztethető a munkás, előmunkás-lakás két különböző, jellegzetes típusa. E régi kolónia a szanálásra vár, - de bízhatunk benne-hogy néhány épület skanzen céllal meg lesz mentve.

Kissé távolabb az 1904 – 1906 között épült Újtelepre, nevét a régi kolóniáktól történő megkülönböztetés végett kapta. A távolabbi múltban a nép „Lapos-ként” ismerte. Mivel az egykori lápos területet a gyári salakokkal „laposra” töltötték fel, hogy a területre építeni lehessen. Ez a kolónia, amint azt tőlünk nyugatra teszik, korszerűsítő felújítással, értékes, hangulatos, nyugodt lakóteleppé tehető.

Az Ózd pataknál meg kell állnunk, és érdemes meg is nézni, bemenni az 1905-ben épült, fekvésében, és építészetileg is remek evangélikus templomba. A templom kívülről részben, belsőleg teljes egészében a közelmúlt években lett felújítva. Értékes hangverseny orgonája van, és neves művészek gyakran adnak itt hangversenyeket. Előzetes bejelentéssel megtekinthető.

Keresztülhaladva az Újtelep középső, Sugár útján megállva láthatjuk a város egyik ékességét, a református templomot.

9. Ív út

Az Ív út és Alkotmány út kereszteződésénél megállunk, és kis kitérővel érdemes megnézni az 1893-ban épült katolikus templomot, körülsétálni, megnézni a kálváriát és a világháborús áldozatok emlékművét, Kis Sunyi István szobrász talán legsikeresebb alkotását.

Tekintsük meg a templom körül a kálváriát, és nézzük meg a templomot belül is, a különösen szép főoltárt és freskókat, amelyen több ózdi jeles ember arcképe felismerhető. Csoportosan, előzetes bejelentéssel látogatható.

10. Kohász Szálló

Az elmúlt években szépen felújított téren állunk, mögöttünk a Kohász Szálló, velünk szemben 56-os emlékmű az Üzemegészségi Intézet épülete előtt, ami ma hivataloknak és fogorvosi rendelőknek ad helyet.

A tér közepén, az eredetileg „felszabadulási” emlékműként épült szobor, a Hírvivő”, amely mint Pátzai Pál értékes alkotása, ma is dísze városunknak.

Egy meredek keskeny ösvényen haladunk a következő állomásunk felé.

11. Kisamerika

 Ezt a lakótelepet 1898 – 1912 között építették a gyár előmunkásai részére. A tizenöt földszintes épület mindegyikében eredetileg négy szoba, konyha kamra komfort nélküli lakás volt. Az 1970-es években mindegyik épületet felújították, és némileg komfortosították.

E lakótelepen található az a LÉGO pince, amelynek állapota olyan, hogy reményeink szerint még látogathatóvá tehető, és kialakítható benne panoptikumszerű bemutató interaktív eszközökkel ellátott termek a kohász múlt, és annak háborús emlékeivel.

 A RIMA Rt. Ózdi Vasgyára hat ilyen több száz méter hosszú óvóhelyet építtetett a dolgozói, és a lakótelepein élő lakossága számára, jól felszerelve, ellátva kórházakkal, raktári készletekkel, felszerelésekkel. Mivel a gyárnak és a városnak nem volt stratégiai jelentősége, szerencsére nem volt igazán rájuk szükség.

A LÉGO úton felmegyünk Nagyamerikába. Az itt látható lakások 1913 -1915 között épültek a gyár rangosabb tisztviselői részére. Ez a kétszintes épületekből álló villasor a legelegánsabb kolónia együttes.

A ma többségében elhanyagolt épületei azonosak voltak az Alkotmány úti igazgatói lakással, amely ma óvoda

12.Gyújtósi körforgalom, Reuma Kórház

 Itt fejezzük be utunkat, de útközben érdemes elsétálni a közeli Gyári Temetőbe, a mai legnagyobb, legszebb Városi Köztemetőbe, ahol számos neves ózdi személyiség sírja, és az acélműi tömeges balesetben elhunytak emlékműve látható.

 A Reumakórház ellőtt a téren álljunk meg, tekintsünk körbe. Háttal a temető felé állva jobbra Ózd legrégibb, nevezhetjük úgy, történelmi városrésze, és Kisfaludi Strobl Zsigmond Hengerész szobra. E városrész felújításra, de legalább megóvásra vár, és mint kitörési lehetőségre idegenforgalmat kellene építeni rá.

Előttünk, és balkéz irányában az elmúlt 50 év épített öröksége, a maga sajátos jegyeivel

Viselve, az építészetben is megmutatkozó útkeresést, bizonytalanságokat.

 

Ózd, 2011-02-13

 Szerkesztették, leírták: Dr. Bárczi László, Wenczel Péter


Megköszönjük segítségét a következőknek:


Ipari Örökségvédők Baráti Körének,

Újra Ózdért Egyesületnek,

OMI Városi Múzeumnak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.